KB Brigád és ÚJ lesz a fürdőszobád!

Szóval, kezdjük az elején. Fogsz egy vödröt, töltesz bele egy kis vizet. Most jön a trükk: nem a vizet öntöd a glettanyagra, hanem a glettet szórod a vízbe. Hogy miért? Mert így lesz belőle egy szép, bedolgozható massza. Képzeld el, hogy valami bűvészkedés folyik a vödörben: ahogy adagolod a port, a víz elkezdi beszippantani, és a végén olyan sűrű lesz, hogy a lefelé fordított spaklin is megáll.

Na de, itt jön a három aranyszabály, amit be kell tartani, különben mehet a cucc a kukába.

Első szabály: Mindig a vizet töltsd először, majd utána jöhet a glettanyag. Ha fordítva csinálod, abból csak egy nagy ragacsos katyvasz lesz, amivel nem tudsz mit kezdeni.

Második szabály: Ha túl híg lett, ne aggódj, adj hozzá még egy kis port, és máris sűrűbb lesz. De ha túl sűrű, akkor sajnos nincs visszaút. Ezt nem lehet úgy hígítani, mint a levest, hogy csak öntesz még hozzá egy kis vizet. Ha túl tömény lett, azt a keveréket sajnos kiöntheted, mert bedolgozni már nem fogod tudni.

Harmadik szabály: Az idővel mindig számolj! Amint kikeverted a glettet, elkezd visszaszámolni az óra. Körülbelül 60 perced van, hogy felhasználd, mert utána elkezd megkötni. Szóval ne keverj be többet, mint amit egy óra alatt fel tudsz kenni a falra, különben betonként köthet meg a vödör alján.

Egyszer én is beleestem abba a hibába, hogy egyszerre túl sokat kevertem, aztán a felét kidobhattam... Azóta mindig figyelek, hogy csak annyit keverjek ki, amennyit tényleg fel is tudok használni. Így nem pazarolsz, és a fal is gyönyörű lesz.